A stressz
2016.02.26 16:31
Korunk betegsége: a stressz
A stressz valójában a szervezetünk reakciója egy ingerre: készültségbe helyezkedünk valamilyen szokatlan, veszélyes vagy ismeretlen helyzettel, állapottal szemben. A vészhelyzet érzése miatt feszültség uralkodik el rajtunk, a vegetatív idegrendszer aktívvá válik. Felgyorsul a szívdobogás, nő a vérnyomás és cselekvési kényszer uralkodik el rajtunk. Sokszor párosul izzadással, arc pirulásával, légszomjjal vagy kézremegéssel.
Kétféle stressz típust különböztetünk meg:
Az egyik a vészhelyzetbeli stressz: ezt hívjuk „küzdj vagy menekülj” ösztönnek is. E reflexünk nélkül elvesznénk. Több ezer éve ez a túlélés eszköze volt, mai világunkban ritkán kerülünk közvetlen életveszélybe. Szervezetünk mégis úgy reagál, mintha a veszély tényleg fennállna.
A stressz érzés másik változata inkább lelki eredetű. Bármilyen élethelyzet feszültséget idézhet elő, pl. szakítás, munkahelyváltás, házasságkötés, gyász, válás, anyagi gondok. Gyakran nem is értékeli a szenvedő alany stressz tényezőként csak érzi, hogy valami történik.
Mikortól veszélyes a stressz?
Alapvetően nem jelent problémát, ha a szervezetünk készültséget rendel el és feszült állapotba kerül. Ha ez nem történne velünk, szervezetünket semmi nem késztetné ébredésre, nem is élnénk valójában. Akkor válik mindez veszélyessé ha a feszített állapot tartóssá válik, olyan mértékben hogy a stressz állandósul. Már akkor is jelen van a feszültség, ha a kiváltó ok már nincs. Elfárad az idegrendszer, nem tud pihenni, nem elegendő az alvás, felborul az étkezés rendje, az emésztés sem lesz rendben. Mindez komoly betegségekhez vezethet. Ilyen pld. gyomorfekély, alvászavar, szívroham, agyvérzés, cukorbetegség, depresszió, hajhullás, szexuális zavarok, allergia.
A stressz kezelésében fontos, hogy a felfokozott szervezet lelassuljon, visszatérjen szokásos ritmusába. Kezelését már a korai szakaszban el kell kezdeni. Első jelek: idegesség, nyugtalanság, álmatlanság, emésztési problémák.
Teendőink:
Ø Csak azokkal a problémákkal foglalkozzunk, ahol tehetünk valamit. A dolgok sajnos nem mindig történnek úgy, ahogy elterveztük. Ezt el kell fogadnunk, mert ha nem, csalódni fogunk. A folytonos panaszkodással szenvedésünket hosszabbítjuk meg. Azt nem tudjuk megváltoztatni amit az élet ad, de a hozzáállásunkat igen.
Ø Ne rágódjunk a kudarcokon, rossz döntést mindenki hoz.
Ø Életünkbe vezessünk be egy napirendet, melynek segítségével rendszeressé tehetjük az egészségünk számára hasznos és nélkülözhetetlen dolgokat: a sportot, a barátokkal való találkozást, a helyes táplálkozást, a tanulást és a munkát. Szánjunk időt azokra az emberekre, akikkel jól érezzük magunkat, keressünk közös programokat, élményeket melyek kikapcsolnak, ellazítanak. Magunknak kell megtalálni azt, amivel kényezethetjük testünket, lelkünket: kertészkedés, kirándulás, házi kedvenc, horgászat, olvasás stb.
Ø Gyakran nem tudunk úrrá lenni a mindennapi problémákon, esténként nem zárjuk le magunkban a napközben történteket. Nehezünkre esik nemet mondani vagy éppen mindent egyszerre akarunk intézni. Napi néhány percet szánjunk magunkra, amit csendben, relaxációban töltünk. Utána kipihentebbnek, nyugodtabbnak érezzük magunkat, könnyebben tudunk gondolkodni és jobb döntéseket hozunk.
Ne felejtsük el, mindenkinek lehetnek ellenségei, de közös ellenségünk a stressz!
A hosszan tartó stresszt nem szabad félvállról venni!
Nem szégyen a panaszokkal szakemberhez fordulni! Számos egyszerű és mellékhatás nélküli gyógyszer, módszer segíti a stressz oldását. Ilyen pld. a homeopátia, mely a betegséget a testi-lelki tünetek összességeként értékeli és kezeli.
A stresszt a különböző kultúrákban másként kezelik. A keleti kultúrákban nagyon komoly módszereket dolgoztak ki a stressz feldolgozására. Ennek alapvető eleme a lélegzés. Ez logikus is, hiszen a lassú, elnyújtott ki-be lélegzés megnyugtatja a szervezetet, segíti a koncentrációt, beállítja a szívritmust.
A továbbiakban két egyszerű gyakorlatot mutatunk be, melyek nagyon régóta jelen vannak az indiai, illetve a kínai kultúrákban.
1.) Idő-mudra
- Mi az a mudra?
A szanszkrit „mudra” szó jelentése póz/pecsét. Tudományos megközelítésben a mudrák eszközök, melyek befolyásolják a tudatalatti reflexeket és az ösztönös szokásmintákat, amelyek az agytörzs környékéről erednek. Minden egyes mudra eltérő kapcsolatot létesít és éppen ezért különbözőképpen hat a testre, a tudatra és a pránára (életenergia).
Az ősi kozmológiai elmélet szerint – melyen az ájurvéda (India klasszikus orvostudománya) is alapszik - az Univerzum öt elemből épül fel, hasonlóan a testünkhöz, melyet az öt ujjunk jelképez.
· hüvelykujj - tűz (agni)
· mutatóujj - levegő (vayu)
· középső ujj - éter (akash)
· gyűrűsujj - föld (prithvi)
· kisujj - víz (jal)
Az ujjhegyeken sok idegvégződés található. Amikor az ujjhegyeket összeérintjük vagy a tenyér egy bizonyos részéhez tesszük, egy pszicho-neurális ujjzár, kör jön létre, ezáltal a szabad energia visszafelé áramlik a test irányába egészen az agyig, kiegyensúlyozva az öt alapelemet a testben.
- Technika
o 
Az ujjak hátoldalát illesszük össze és fel-le mozgatva őket finoman dörzsöljük egymáshoz.
o Érintsük össze a hüvelykujjakat, a többi ujj nyugodjon a hüvelykujj dombján. A kezeket tartsuk gyomormagasságban, az alkar lehetőleg legyen vízszintes.
o A mudra gyakorlása közben lélegezzünk mélyeket, lassan, ritmusosan és finoman.
- Hatása
Ez a mudra a pajzsmirigyet szabályozza, ami többek között az idő érzékelésében játszik szerepet. Ha belsőleg nyugtalannak, stresszesnek érezzük magunkat, akkor előfordulhat, hogy pajzsmirigy túlműködésünk van, ha ezzel szemben belsőleg gátolva érezzük magunkat és kedvetlenek vagyunk, az az alulműködés jele lehet.
A mudrákat bármikor, bárhol, ülés, állás, sétálás akár utazás közben is végezhetjük. A fent bemutatott mudra gyakorlásához 5-7 perc elegendő.
2.) Jin Ji Du Li gyakorlat
Ez egy meglehetősen egyszerűnek tűnő feladat, mégis az emberek többsége elsőre nem képes 5 másodpercnél tovább gyakorolni ezt a technikát. A későbbiekben azonban, ha már napi rendszerességgel végzik ezt a gyakorlatot, akár két percnél tovább is képesek talpon maradni. Az „egyszerűség” ellenére viszont komoly hatása van, késleltethetjük az öregedést és megelőzhetünk számos betegséget, többek között a memóriánk gyengülését.
- Technika
o Álljunk egy lábon, közben tartsuk csukva a szemünket.
o Nem fontos, hogy magasra emeljük a lábunkat! Ha a belső szerveink nincsenek szinkronban, már az is kizökkent az egyensúlyból, ha csak egy kissé emeljük fel a lábunkat.
- Hatása
o A kínai gyógyászok meggyőződése, hogy szervezetünkben akkor léphetnek fel betegségek, ha a különböző belső szervek koordinációjában problémák jelennek meg, vagyis a testünk elveszíti egyensúlyát. A Jin Ji Du Li gyakorlat képes regenerálni a szervek kölcsönhatását, hogy megfelelően működjenek.
o Miközben gyakorlod, észre fogod venni, hogy az alvás minősége, és a memóriád is jelentős mértékben javul.
o Jótékony hatással van még a magas vérnyomásra és a cukorbetegséggel összefüggő számos betegségre.
o Gyorsan megszűnnek a nyaki és gerincbántalmak, és a köszvény is megelőzhető ezzel.
o A hideg lábaknak érzését, és az immunrendszerünket is erősíteni tudjuk így.